Gyöngyös, a Mátra kapuja

A Mátra kapuja csaknem egyidős a rangos kerékpárverseny történelmével, hisz elsőként a 4. Tour de Hongrie során, 1929-ben került be a viadal útvonalába. Mivel a Kékestető befutója – ha lehet így fogalmazni – kihagyhatatlan a Magyar Körverseny útvonalából, a közelben fekvő Gyöngyös is évről évre komoly szerepet vállal a legnevesebb hazai bringás esemény megrendezéséből.

1929-ben Miskolc és Gyöngyös között 145 kilométer volt a táv, amelynek végén Vida II. László az MKSZ kerékpárosa győzedelmeskedett. A településen, korábban már számtalan alkalommal áttekert a mezőny, azonban leginkább a 90-es évek közepétől lett számottevő a szerepe a Magyar Körversenyen. 1996-ban például cél- és rajtállomásként is funkcionált. A gyöngyösi befutót későbbi világbajnoki ezüstérmesünk, Bodrogi László nyerte, aki akkor a Blikk-Stollwerck-FTC csapatát erősítette.

Tour de Hongrie 1996

1997-ben és 1998-ban szintén mindkét szerepet betöltötte a település. Előbbi esztendőben a szerb Dobrivoje Jovancsevics, míg utóbbi évben Árvai Attila diadalmaskodott a befutónál, a híres Szent Bertalan-templom árnyékában. 2001-ben, 2003-ban és 2004-ben a zárószakasz rajtállomásaként tündökölt a Heves megyei város, hisz mindannyiszor budapesti befutóval zárult a megmérettetés. 2004-ben, az ausztrál Cody Stevenson nyerte a Gyöngyöst érintő etapot, míg tavaly, 2015-ben a szlovén Jan Tratnik győzött a városból induló utolsó szakasz során.

Amennyire bőséges a város történelme – az avaroktól kezdve, Árpád vezéren át Vak Bottyánig megannyi esemény fűződik Gyöngyöshöz – olyannyira népszerű errefelé a kerékpársport is.

Várhatóan a gyöngyösi rajtvonalnál felsorakozva már eldőlni látszik majd a sárga trikó sorsa, ám az utolsó etapon sem lesz szó örömkerékpározásról, hiszen a fővárosi befutó megnyerése mindig presztízskérdés a kerékpárosok számára.

© www.facebook.com/VanikZoltanFoto